Búcsút vettünk Bán Évától

Kedden a diákok és a munkatársak, szerdán a kollégák és barátok emlékeztek és búcsúztak el Bán Évától.

A Mozgásjavító épülete egyre több múltat, tudást, emberi méltóságot, elfogadásra és kitartásra buzdító emléket őriz. Ha végig megyünk az iskola folyosóin, a legtöbb tablón ott van ő is, elégedettséget, mosolyt, tudást és tiszteletet, kitartást és erőt üzen a szemével, a tekintetével.

Emlékeztünk és búcsút vettünk Bán Évától, Bán Éva tanárnőtől, egy kivételes pedagógustól, kollégától és baráttól, akinek élete és munkássága mély nyomot hagyott mindannyiunkban.

Éva több mint harminc éven keresztül tanított angolt iskolánkban, de mindannyian tudjuk, hogy ennél sokkal többet adott. Nem csupán nyelvet tanított, hanem kapukat nyitott ki – a világra és a lehetőségekre. Mozgáskorlátozott diákjai számára ő nemcsak egy tanár volt, hanem egy mentor, egy példakép, aki megmutatta, hogy akarattal, kitartással és humorral minden akadály legyőzhető.

Éva  hitt a játék közösségkovácsoló és tudást hordozó erejében. Tudta, hogy a tudás legjobban élményeken keresztül adható át. Szenvedélyesen szerette a társasjátékokat és ezt a szenvedélyét diákjaival és velünk is megosztotta.

Évekig szervezett angol táborokat Verőcén, ahol a diákok nem pusztán a nyelvi készségeiket fejleszthették, hanem barátságokat kötöttek és mélyítettek, önállóságot tanultak, és megtapasztalták, milyen élmény felfedezni egy új világot, egy új kultúrát, s közben érezni a közösséghez tartozás élményét és biztonságát.

Éva nemcsak tanított, hanem közösséget épített. Odaadása, precizitása és lelkesedése példát mutatott nekünk, kollégáknak is.

Emlékezzetek Évára és játszatok, játszatok az ő emlékére!

Isten veled Éva!